Elmaradt rekord

A hirdetés mentése sikerült

Hírek

2007. május 20

Egy kis történet, a mostani K100-ról, az elmaradt rekordról. Eljött az  a bizonyos 19-ei nap, mikor új erõvel, és maximális elszántsággal  belevetettem magam a nagy feladatba, hogy ismét végigmenjek a  K100-on. Csillaghegyen eltelik jó egy óra, míg regisztrálni tudom  magam, és már el is tudok indulni több száz emberrel mellettem,  ami hihhetetlenül jó érzés. Persze amikor már rójuk a Kevélyek felé  vezetõ utat akkor kicsit alábbhagynak az induló érzéseim, mert  mindenki valahogy bekerült elém, akiket valahogy le kéne  hagynom, hogy tudjam a saját tempómat hozni, persze ez is sikerül  nagy nehezen. Gyönyörû idõ, szép kilátás kárpótól az elvesztett energiákért, így  gyorsan haladunk, folyamatosan hagyjuk magunk mögött a Pilis  vonulatait, míg 15km-nél találkozunk az elsõ állomással. Nincs  megállás megyek tovább, jó szokásomhoz méltóan csak vidáman,  amíg nem találkoztam a jól ismert Dréher úti emelkedõvel, dehát  mint minden idáigi emelkedõn, ezen is túljutok, utána egy laza  gurulás lefelé a következõ állomáshoz a Pilis nyeregbe. Itt  találkozom a szokásos bíztató táblákkal, a kitartás még 100000 lépés  a cél, majd kicsit késõbb már csak 99990 lépés a céllal. Hamar  feledem az elõbbi bíztatásokat mivel jó iramban lefelé tartok  Kesztölc-Dorog irányába, ahová hamarosan meg is érkezem, és már  szemelõtt is van "A Kis Alattomos", másnéven a Gete. Az emelkedõ  elõtt kapunk frissítõt, na így máris több kedve van az embernek  felmenni! Szépen haladok fel, miközben a napocska is jókedvre  derûl, és elkezd izomból sütni, így külön élvezet volt ez az  emelkedõ. Érzem kicsit lassulok elértem a tûréshatárt, amit egy kis  idõ múlva át is lépek, hajrá ismét mehetek, igen vagy 3 percig, mert  a lábam megmakacsolta magát, és elment a nyomaték. Gondolom  semmi baj, csak egy kis üzemzavar, félreállok, megnézzem mi a baj,  nem találok semmit, akkor indulhatok is, csak a lábam nem akarja.  Na itt már sejtettem, hogy baj van, de azért még felvánszorogtam a  Getére. Pecsét, +30perc kényszerpihenõ után úgy éreztem mostmár  mehetek, de rá kellett döbbennem, hogy két választásom van: 1.  Jóhiszemûen továbbmegyek, kockáztatom a lábam egészségét 2.  Abbahagyom, és kiszállok Tokodnál. Mivel én úgy vagyok vele, hogy  egyetlen túra sem éri meg azt hogy egy bizonyos határnál nagyobb  rizikót vállaljak, ezért most Tokodnál 48,54km-nél kiszálltam. A rekord így elmaradt, de sebaj, jövõre újra a rajthoz állok, és  megpróbálom! Addig meg kiküszöbölöm a hibát, hogy ezután már  biztonságban végig tudjak menni!