Minden cserkészre vonatkozik, aki a 929. sz. Szent Mihály cserkészcsapat hivatalos virtuális felületeit használja (honlapok, levelezőlisták).
 
A csapat hivatalos weboldalai:
929szentmihaly.hu
• www.facebook.com/929szentmihaly

• www.instagram.com/929_szentmihaly
• www.youtube.com/user/929szentmihaly


Tűzliliom Egyesület – 6/2020.09.26. számú elnökségi határozat:
Az elnökség egyhangú többséggel elfogadta, hogy az egyesülethez / cserkészcsapathoz tartozó közösségi média oldalakhoz (Facebook, Instagram,
Youtube, stb.) az egyesület tagjainak és a média munkacsoport tagjainak legyenek adminisztrátori jogosultságai.



A csapat hivatalos elektronikus levelezési címei:
• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. – a Csapatparancsnok kezeli 
• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. – a Tűzliliom Egyesület elnöksége kezeli

Űrlap
• 929szentmihaly.hu/velemeny – a Csapatvezetőség kezeli ezt a kérdőívet, amely visszajelzések, meglátások, ötelek, kritikák, kérdésék elküldésére szolgál csapattagoknak, szülőknek, érdeklődőknek

Egyéb levelezőlisták:
• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. – a Csapatvezetőség kezeli, csak a csoport tagjai használhatják
• 9Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. – a Vezetőség kezeli, csak a csoport tagjai használhatják, külső emailt nem fogad

Egyéb honlapokért, levelezőlistákért, közösségi oldalak csoportos levelezéseiért nem vállalunk felelősséget. 
Betartása minden felhasználó számára kötelező! Be nem tartása esetén az adott felület moderátora (lista admin, adminisztrátor, csoport tulajdonos, stb.) erre figyelmezteti az érintett személyt, majd többszöri be nem tartás esetén az adott felületről kitiltja.

Az adatkezelési és adatvédelmi tudnivalók az Adatkezelési Szabályzatunkban olvashatók, amelyen belül a 2.5 pont említi a NETikett szabályzatot.  
1)  Címzés: Az e-mail mindig annak a személynek (vagy azoknak a személyeknek) szól, akiknek a „To:” („Címzett:”, stb.) mezőben szereplő címére el lett küldve.
     1/a)  Ha egy levelet látható módon el szeretnénk küldeni olyan címekre is, amelyek tulajdonosai nem közvetlen címzettek (tehát pl. nem várjuk, hogy válaszoljanak rá, foglalkozzanak vele), de amúgy szeretnénk, hogy informálódjon a tartalmáról, akkor ezeket a címeket a „Cc:” („Másolatot kap:”, stb.) mezőbe írjuk!
     1/b)  Ha egy levelet az 1/a) pontban leírt okoknál fogva el szeretnénk küldeni másoknak is, de úgy, hogy az elküldött levélben ne szerepeljen, hogy nekik is elküldtük, akkor az ő e-mail címüket a „Bcc:” („Titkos másolat:”, stb.) mezőbe kell írni.
2)  Tárgy: 
Kinek szól:
Rajokra vonatkozó levelek:
A cím legelején soroljuk fel, melyik rajnak szól a levél. A rajok nevét rövidítsük – pédául: SZTE: a SZenT Erzsébet raj nevének rövidítése.
  • Csapat --> Egész csapatra vonatkozik
  • HV --> Hugonnai Vilma kiscserkész raj
  • HM --> Hunyadi Mátyás kiscserkész raj
  • SZTE --> SzenT Erzsébet lánycserkész raj
  • SZTL --> SzenT László fiúcserkész raj
  • IIRF --> II. Rákóczi Ferenc kósza raj
  • ZM --> Zrínyi Miklós vándor raj
  • MJ --> Mindszenty József felnőtt raj
Munkacsoportoknak szóló levelek:
A cím legelején soroljuk fel, melyik munkacsoportnak szól a levél:
  • Könyvtár
  • Média
  • Szertár
Egyéb
A cím legelején írjuk le, hogy OFF. Ez olyan levélre vonatkozik, ami nem feltétlen szorosan kapcsolódik a cserkész tevékenységhez, de szeretnénk megosztani a vezetőséggel.
Miről szól a levél:
Egyértelműen lényegre törően adjunk neki címet, de ne legyen félre érthető Pl.: ha egy adott programról van szó, annak a programnak az általános nevét használjuk.
Kervárosi cserkésznap --> Cserkésznap
Levél címére példa:
SZTE, SZTL: Téliportya Csapat: RMTV Csapat, Szertár: Új szertár konténer
3)  Formai etikett: A levélben legyen a címzettekel való viszonyunknak megfelelő megszólítás („Szia!”, „Kedves XY!”, „Tisztelt Asszonyom!”, stb.). A levelet lehetőleg bekezdésekre tagolva, hibátlan helyesírással írjuk! Minden levél végén köszönjünk el, ugyancsak a viszonynak megfelelő módon! („Szevasz!”, „Üdv”, „Köszönettel”, „Jó Munkát!”) A fent említett formaságoktól eltérni lehet („költői szabadság”), de az eltérés ne váljon megszokássá, mert azáltal az internetes levelezési kultúránk is elértéktelenedik, a zagyva külalakú leveleket nagy mennyiségben sokkal kellemetlenebb olvasni.
4)  Válasz: Ha valakitől kapunk egy nekünk szóló levelet, arra válaszolni illik! Ez fokozottan érvényes azokra a levelekre, amelyek tartalmuk alapján számítanak a véleményünkre, hozzászólásunkra, illetve olyan embertől kaptuk, akitől amúgy nem nagyon szoktunk levelet kapni. Nagy illetlenség, ha valaki számít a reakciónkra, de mi válaszra sem méltatjuk. Ezt a szabályt persze nem kell állandóan betartani, sok kivétel elképzelhető. (Kérhetik azt is a levélben, hogy ne válaszoljuk, ilyenkor természetesen nem is illik válaszolni.) A lényeg, hogy éljük bele egy kicsit magunkat a levél feladójának a helyzetébe, és ha úgy gondoljuk, hogy számíthat a válaszunkra, akkor legalább pár szóban reagáljunk valamit! 
    4/a)  A válaszlevél tárgya ugyanaz legyen, mint az eredeti levélé, ez a levelek későbbi téma szerinti csoportosíthatósága miatt nagyon fontos!
     4/b)  A válaszlevélbe foglaljuk bele az eredeti levelet is, hogy a feladó, ha megkapja a válaszunkat, tudja, hogy mire válaszoltunk! Az eredeti levél a kialakult gyakorlat szerint mindig a válaszunk alatt van, általában minden sor elején ellátva valami megkülönböztető jelzéssel (pl. „>”).
    4/c) A válasz elküldése előtt mindig ellenőrizzük le a címzettet, vagy címzetteket! Gyakran előfordul ugyanis, hogy a levelezőprogram automatikusan nem azt a címzettet állítja be, ahová mi valójában a levelet szánjuk.
5)  Továbbítás: Nem ritka, hogy egy olyan levelet kapunk, amelynek tartalmát változatlan formában meg akarjuk osztani mással is, esetenként néhány mondatot hozzá is fűzünk. A különbség a válaszlevélhez képest annyi, hogy a beágyazott levelet nem a címzett írta. Nagyon fontos, hogy csak olyan levelet forwardoljunk, amelynek a tartalmát az elejétől a végéig ismerjük, és ezáltal a címzett számára is érdekes, neki is szóló mondanivalónak ítéljük!
6)  A levelek típusa: Tartalmilag többféle levél képzelhető el:
     * információközlő
     * kérdésfeltevő
     * tárgyaló jellegű, véleményformáló
     * könnyed, vicces
     * formális, hivatalos
     * automatikus tartalom (pl. regisztációs infók)
     * stb.
Adott körülmények között mindegyiknek meglehet a létjogosultsága. Fontos éreznünk, hogy céljaink és a címzettek személye melyik levéltípusra hajaznak. Szabályként annyit mondhatunk: ügyeljünk arra, hogy tudatosan levelezzünk, a levél tartalma ne hátráltassa, hanem segítse a kommunikációt és az általunk elérni kívánt célt. 
6)  A levelek stílusa: Ez az a terület, amelyre igen nehéz szabályt állítani. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy a „drót túloldalán” is egy érző emberi lény ül, aki olvasni fogja a levelünket. Tapasztalható, hogy az elektronikus levelezésben a stílus megválasztása az egyik legnehezebb feladat. Nehezíti ezt az a körülmény is, hogy e-mail útján nincs lehetőségünk nonverbális, illetve metakommunikatív jelzésekre, illetve nem is kapunk a másik féltől ilyen beszéd közbeni visszajelzéseket, amelyek párbeszéd alkalmával nagyban a segítségünkre vannak. Ezért kiemelten fontos, főként a személyhez szóló levelek esetén, hogy rendkívül gondosan, szóról szóra válogassuk meg, hogy mit írunk. Folyamatosan képzeljük el, hogy ha mi azt kapnánk valakitől, amit most elküldeni szándékozunk, az nekünk hogyan esne. Könnyű olyan mondatokat elküldeni e-mailben, amelyekről nem is gondolnánk, mennyire bántóak a túloldalon elolvasva. Ajánlatos, hogy minél rövidebben és tömörebben fejezzük ki magunkat, mert így kevesebb az esélye annak, hogy „félrecsússzon a kommunikáció”. Általában törekedjünk arra, hogy legalább olyan udvariasan fogalmazzunk (vagy még udvariasabban), mintha élőszóban beszélnénk a másik féllel! Tudatosan kerüljük a trágár szavak és kifejezések használatát!
7)  E-mail végül: Amit e-mailben elküldünk, az internetre küldjük. A szólás szerint pedig „az internet nem felejt”. Gondoljuk át, hogy bármit leírunk, az valahol örökre megmaradhat! Ezért az elektronikus levelezés rendkívül nagy felelősség.
8) Fórumozás, chatelés, egyéb nem levélben történő internetes kommunikáció: Ahogy a levelezésben úgy a különféle internetes kommunikációs formákban is minden megnyilvánulás és hozzászólás egy képet ad magunkról, csoportunkról, csapatunkról. Ezért ügyeljünk arra, ha a csapat bármely hivatalos virtuális felületét használjuk mindig cserkésziesen, felelősen, jó hírnevet keltve kommunikáljunk. A nem megfelelő stílus, trágár beszéd, a csapat vagy annak bármely egységét negatívan feltüntető megnyilvánulás szintén moderátori figyelmeztetést, többszöri elkövetése esetén pedig az adott felületről való kitiltást von maga után.