Kiss Noémi - Az a fergeteges cserkésztábor… (2012-es csapattábor beszámolója) Hmmm… hmmm…. – sóhajtottam fel. Megint egy szép nyár repült velem el, Két és fél hónap ismét tovaszállt, De ezernyi élménnyel gazdagodtam ám. Meséljek egy kicsit? – kérdeztelek én.  Érdekel-e téged ez a furcsa a cserkészlét? Kíváncsi vagy a cserkésztáborunkra? Hogy miként ébredtünk a virradó napra? Ha ezekre most mind igennel feleltél, Elkalauzollak az erdő mélyére én, Kezdjük is a kalandot, vágjunk bele, Nagyon élvezetes lesz ez a kis mese! Cserkésztáborba indultunk július elején, Reggel találkoztunk az Örs Vezér terén, Onnan metróra, majd vonatra szálltunk, Utána egy hatalmas nagyot túráztunk. Nem hiszitek el, olyan sebesen mentünk, hogy kora délután Drégelypalánkra értünk, Hamar betévedtünk a tábornak helyére, A II. Rákóczi Ferenc raj nagy-nagy örömére. Így ez a nap ezután ebéddel és munkával telt, Felhúztuk a sátrakat, miket este az eső vert, Másnap tovább folyt táborunk építése, És fellobbant az első tábortűz is, végre! Vasárnap az egész csapat misére igyekezett, Amelyet a Tsitári kápolnánál ejtettünk meg, Délután pedig kezdetét vette a látogatói nap, Szülők tömege leste meg zajló táborunkat. Negyedik napra befejeztük a munkálatokat, Immár az őrsök körletei stabilan álldogáltak, Innentől jöhettek a jobbnál jobb programok, Amiket egyaránt élveztek a kicsik és a nagyok. A vízben tocsogó szivacsok jobbra-balra szálltak, Mindenki vizes lett, még azok is, akik csak álltak, Ezek után métáztunk is a nagy réten, Az elütött labdákat kerestük serényen. Minden őrsi körletben lobogott a láng az este, Az őrsi sütögetés a Bi-Pi tűzzel kezdetét vette, Hamar belsőséges témák kerültek terítékre, Ahogy az a finom szalonna is a friss kenyérre. Az ötödik napon a kósza altábornak vége volt, Ám több kószánk sem hagyta el a cserkésztábort, Idén sem maradhatnak el a sportos programok, Az íjászat, lövészet, és a hangos ostorcsapások. Tábortűz alatt a lovagkorban látogatást tettünk, Énekeltünk, táncoltunk meg persze nevettünk, Ezután az erdőben titkos dolgok történtek, A Sólyom őrs tagjai cserkész fogadalmat tettek. Szerda délelőtt lelkiekben is feltöltődtünk, Mivel Bibliai történeteket fejtegettük, Majd énekeltünk egy kicsit, taize dalokat, Amelybe a nagyobb vezetők is becsatlakoztak. Délután a táborban nagy volt a sürgés-forgás, Mert portyára készülődött az egész bagázs, A fiúk őrsönként, a lányok egy rajban mentek, Sötétedésre mind a Schäffer-kúthoz értek. A kifeszített ponyva alatt nyugovóra tértünk, Viszont másnap végre kicsit később keltünk, De a napot egyből hegymászással indítottuk, A Drégely várat sikeresen meg is hódítottuk. Visszatérvén a táborhelyre, nagyot falatoztunk, Délután pedig a Regnumosokkal számháborúztunk, A nagy győzelmünk után jól esett a fürdőzés, Este a tábortűz majd a reggelig tartó pihenés. Ma segítettünk az erdész bácsiknak, néniknek, Nem kegyelmeztünk a gonosz parlag füveknek, Majd nyomoznunk kellett a délután folyamán, A detektíves játék sejtelmes jeleneteit látván. Nem sokkal ezután a körletekben égett a tűz, Őrsi főzés következett, amit az eső el nem űz, Rotyogott a bográcsokban az a finom paprikás, Az ízek megint jók lettek, ez sohasem vitás! Aznap este kettőzött őrség őrizte álmunkat, Mert a nagyobb fiúk zászlót lopni indultak, De másnap reggel boldog furulya szóra keltünk, A kósza fiúkra és vezetőikre büszkék lehettünk. Szombat délelőttjén kereskedők lehettünk, még az ebédünkért is nagyokat kereskedtünk, A nap második felében elkezdődött a bontás, Na meg az óráikig tartó hosszú mosogatás. A tábor utolsó tüze csak tábor gyertya volt, Mert elmosta az eső, az ég is csak úgy szólt, Ám mi így is jól mulattunk és szállt a dalunk, Tegger szép történetein elgondolkodhattunk. A tízedik napunk elejét is bontással töltöttük, Közben pedig egy esküvőbe is belecsöppentünk, Az idei keretmesénk is Happy Enddel végződött, Ivanhoe megtalálta azt, akit neki az Ég küldött. Elérkezett a délután is, mit nem nagyon vártunk, A zászló levonás után véget ért a táborunk, Búcsút mondtunk a fáknak, az erdőnek, a tájnak, Elindultunk haza fele, de a szívek fájnak. Pár órán belül visszatértünk a civilizált világba, Szétszéledtünk a szélrózsa minden ágába, Az emlékezetes tíz napot mindenki a szívébe zárja, A jövő tábort pedig már most mindenki nagyon