Kiss Noémi - Egy tábori napunk
(2011-es csapattárborunk)
Ma reggel GTZ „szép” dalára keltünk fel,
és a reggeli mozgást sem aprózta Ő el,
mivel rohangáltunk és égett a zsírunk,
oly gyorsasággal, ahogy csak bírtunk.
Viktor lett a naposcsibe a zászlófelvonás alatt,
szerencsére ma a Vidra őrs szolgálat nélkül maradt,
a szemlére Tegger és Viktor jött megnézni a rendet,
amelyet megint három pontra értékeltek.
Reggelire sok finomsággal kényeztettek minket,
kakaós csigával, túrós buktával etették a teamet,
így aztán éhínségünk hamar elszárnyalt már,
és elkezdődött az Enyém a vár, tied a lekvár.
Kicsit fáradtan ám, de bele vetettük magunkat a játékba,
bár azért néha (véletlenül) kikötöttünk a hullaházba,
majd a játék lefolyása után ebédeltünk,
aztán a csendben kicsikét lepihentünk.
Ezt megszakította egy KM-es jelenet,
amit a vezetők bele éléssel jelenítettek meg,
így végre kezdetét vette a nagy párbaj,
és Ewill bevégeztetett a hatalmas csatával.
Daniel Sullivan polgármester győzedelmeskedett,
kivel az összes magyar ujjongott és örvendezett,
ezt az örömöt fokozta a délutáni programunk,
mert a szomszédban a strandon vidáman pancsoltunk.
H20-os harcok zajlottak, dobáltuk egymást a vízbe,
később a napon száradtunk pár sütivel a kézbe,
elbúcsúztunk a strandtól és visszatértünk ide,
erre a kiáltásunktól újra hangos táborhelyre.
Itt kezdetét vette a nagy munka, az őrsi főzés,
a krumpli vágás, hámozás és a szeletelés,
Dini kavargatta főztünk, el kellett a segítség,
viszont kicsit elhúzódott ez a fajta tevékenység.
A kaja finom volt, ehhez kétség sem férhet,
még Tegger bácsinak is nagyon-nagyon ízlett,
levontuk a zászlót és a tábortűz elkezdődött,
a móka jó volt, de hamar befejeződött.
Elküldtek aludni minket, de ez volt az álca,
hisz a fogadalom tétel jött várva, várva,
felmásztunk a szomszédos magas hegyekre,
Eszti, Botond, Balázs cserkésztestvérünk lett végre.
Eztán elaludtunk és szép álmokat láttunk,
amikben gonosz vipera seregeivel csatáztunk,
ezennel vége van ennek a szép, hosszú napnak,
jó éjszakát nektek, üzenem az olvasóknak.