Április 4-én (pénteken) hosszas készülődés és várakozás után begördült a két kisbusz a plébánia elé, hogy elindulhassunk a IV. Komondorra. 

Az elindulás előtt le kellett adni a vezetőségi hétvégét megelőző lelkigyakorlat eredményét. Ez egy kis kövecske volt, amin egy szónak kellett szerepelnie, hogy mit jelent számunkra a cserkészet. Tegger vezénylésével ezután beszálltunk és kezdetét vette az utazás.

 Hosszas kocsikázás után meg is érkeztünk az első táborhelyünkre. Itt az éjszaka leple alatt felállítottuk a nagy Quechua sátrat.Vacsora közben megünnepeltük Enikőt és Hambit, kiknek a közelben volt a születésnapjuk. Majd kisebb beszélgetés után mindenki az igazak álmát aludta. Másnap, azaz szombat reggel korán felkeltünk és egy nagyot reggeliztünk. A sátor lebontása után megnéztük a táborhelyet, aztán a kocsikba pattantunk és indultunk tovább. Nem sokára ott is voltunk a második helyszínünkön, ami a Malomvölgye volt. Ez az a hely, ahol a kiscserkészek téli portyázni voltak. Igazán jó helyszínnek ígérkezett, mert bővelkedett zegzugos helyekben, kisebb patakokban, vadregényes tájakban. Amíg itt a parancsnokság ülésezett addig, mi, vagyis a többi vezető „Egy óra az erdőn” című elmélkedésen vett részt. Ez azt jelentette, hogy mindenki, egymaga elment az erdő valamelyik pontjára és ott magába mélyedhetett. 

Egy óra múlva felkerekedtünk és Drégelypalánkra mentünk. Itt megebédeltünk, ott ahol a drégelypalánki kiscserkész tanyázáson, a kiscserkészek ettek. Innen továbbindulva a határt átlépve, felvidékre, Palástra érkeztünk. Itt megkerestük az itteni cserkészcsapat székhelyét, ahol útba is igazíttottak minket, hogy merre keressük a táborhelyet. Hamarosan rá is találtunk. Egy csobogó nagyobb patak után szép tájakat láthattunk, mely mindenkinek elnyerte a tetszését. Ezután pedig az esti szállásra mentünk, ahol nagy svédasztalos vacsorával koronáztuk meg fárasztó, ám tevékeny és hasznos napunkat. Teli hassal vezetőségi megbeszélést tartottunk, majd kötetlenül beszélgethettünk, csocsózhattunk egymással. Az esti fürdőzés után kis faházakban tértünk nyugovóra. Vasárnap korán keltünk és Budapest felé vettük az irányt. Mise előtt ellátogattunk még a Naplás tóra, ahol megnéztük az idei Cserkésznap tájfutásos helyszínét és megnéztük a kicsit odébb lévő csapatkertünket is. Részt vettünk a kilenc órás, énekkaros szentmihályi misén. Gábor atya szép szavai után a plébánián lezártuk a vezetőégi hétvégét és kezdetét vette a Csapatvezetőségi nagygyűlés. Igazán jó csapatépítő hétvégén vehettünk részt, ami jobban összerázta csapatunk vezetőségi tagjait.
 

Kiss Noémi

Fehérfarkas őrs, őrsvezető