A cserkészet megalapítója, Bi-Pi a Cserkészet fiúknak című művében írja, hogy a cserkész minden napjára jusson egy jócselekedet. Hogyha egy nap kimarad, nem baj, de másnap legalább két jócselekedettel kell a mulasztást pótolni. És az sem baj, hogyha ötven jótett fér be valamelyik napunkba, ugyanúgy legalább egyet a többi napon is meg kell tennünk.
Mi az, amit ezzel üzen nekünk, cserkészeknek a könyvében Bi-Pi? A cserkészek jelszava: Légy résen! Ez is ugyanazt üzeni: járjunk nyitott szemmel a világban, hogy észrevegyük, mikor és hol tehetünk jót! A cserkésztörvény harmadik pontja: A cserkész, ahol tud, segít. Ha résen voltunk, és felismertük a helyzetet, hogy segíthessünk valakinek, már meg is van a jócselekedet aznapra. Jó érzés azt látni, mennyire összefüggenek a cserkészet különböző alapgondolatai, mondhatnánk, hogy minden út a jótetthez vezet.
A napi jótett a cserkész egyik legfontosabb feladata, legelemibb kötelessége. Hogyha mindenki naplót vezet a napi jótetteiről, őrsileg tarthatunk jótett-versenyt is. No de milyen lehetőségek adódnak napjainkban a napi jótettre? Nem kell mást tennünk, mint nyitott szemmel járni, és azonnal kínálkoznak jobbnál jobb lehetőségek. Egy dolog viszont fontos: ezek a jótettek ne rólunk szóljanak! Ne azért tegyük meg őket, mert érdekünk fűződik hozzá, forduljunk figyelmünkkel mások felé. A segítségnyújtás legkülönbözőbb fajtái lehetnek a napi jótett megnyilatkozásai oly módon, hogy szeretteink, barátaink, otthonunk és környezetünk élete rajtunk keresztül szebb és jobb legyen.
Vegyünk néhány példát is erre:
1. Szemétszedés
Hogyha kimegyünk az utcára vagy a szabadba, szinte végtelen lehetőség kínálkozik a szemét összeszedésére. Sajnos sokan nem dobják ki a szemetet, otthagyják inkább úton-útfélen, sokszor néhány méterre a szemetestől. Segítsünk, hogy a szemét eljusson a kukába, mi pedig sose hagyjunk szemetet magunk után. Inkább rakjuk zsebre, táskába vagy zacskóba, vagy kézben vigyük magunkkal a legközelebbi útba eső szemetesig. Utána persze amint tehetjük, mossunk kezet, mert a szemét nem tiszta. Hogyha már kialakult bennünk, hogy minden esetben bántja a szemünket a széthagyott szemét, és tudjuk, hogy mindig felszedjük, hordhatunk magunknál gumikesztyűt erre a célra. A szemétszedéssel környezetünk szépségét óvjuk, a közösségért teszünk jót.
2. Figyelünk az idősekre
Idős korban sok minden megváltozik az emberrel, szervezete legyengül, csontjai, izmai és ízületei már nem a régiek. Az idősek számára jóval megterhelőbb lehet akár egy séta, akár egy út a tömegközlekedéssel. Sok nyugdíjas egyedül él, és ritkán vagy nehezen kap segítséget a napi bevásárláshoz, önfenntartáshoz. Lovagias, cserkészhez méltó jótett átvenni az idősek csomagját, felsegíteni őket a buszra, vagy átengedni nekik a helyet a metrón, buszon stb. Az őrsöm egyik tagja szokta mondani, hogy csak a gyengék ülnek, olyankor, amikor tömegközlekedéssel utazunk. Ne üljünk le a zsúfolt járművön, csak ha nagyon kimerültek vagyunk sok csomaggal. A buszokon idősek számára külön fenntartott helyeket ne is használjuk, helyünket mindig rögtön adjuk át, hogyha alkalom adódik rá. Nagyszüleinket pedig rendszeresen látogassuk meg, hogy ápoljuk a családi köteléket, és társaságunkkal örömöt szerezzünk.
3. Házimunka
Minden ház körül mindig akad munka. Saját szobánkat mindig tartsuk rendben, és álljunk készenlétben, hogy szüleinknek mindig segítségére lehessünk. Ebben az esetben sem árt, ha résen vagyunk, és még azelőtt nekilátunk mosogatni vagy porszívózni, mielőtt megkérnek rá, hogy ne olyan pillanatban érjen minket, amikor éppen mással foglalkozunk. Ebben az esetben is meg kell tennünk a cserkésztörvény 5. és 7. pontja értelmében, a napi jótettnek azonban az önkéntesség az alapja. Ha gyakran vállalunk házimunkát, szüleinkkel és családunkkal teszünk jót, és saját környezetünket is élhetőbbé tesszük.
Kis gondolkodással a napi jótettnek még számos módját felsorolhatnánk. Ne legyünk restek elgondolkodni rajta, hogy a világnak hol lehet ránk szüksége, és ragadjuk meg az alkalmat, amikor csak felkínálkozik! A napi jótett annak eszköze lehet, hogy megszerettessük magunkat mindenkivel, jobbá tegyük mások életét, jó hatással legyünk a környezetünkre és jobb emberré váljunk. Tulajdonképpen nem teszünk vele mást, mint a cserkészfogadalmunk szerint cselekszünk, azaz Isten iránti és embertársi kötelességeinket teljesítjük.