Jegesmedve őrs téli túrája
Megtörve az online őrsgyűlések néhol unalmas sorozatát a Jegesmedve őrs elhatározta, hogy kirándulni megy. Február 7-én az Örs vezér terén találkoztunk, majd mikor meggyőződtünk róla, hogy mindenki és minden készen áll, nekiindultunk a hideg időnek, az egész Jegesmedve őrs, őrsvezetővel, segédőrsvezetővel és egy meglepetés vendéggel.
Előbb a Széll Kálmán térre metróztunk, majd onnan tovább busszal mentünk Telki felé. Budakeszi után nem sokkal szálltunk le az országúton, majd elindultunk fel a hegyre. Az utunkat mindig egy-egy jegesmedve vezette térkép segítségével, ameddig el nem értük a tetőt, a Nagy-Kopasz hegy tetejét. Az idő rendkívül fagyos volt és ködös, néhány helyen 200 méterre sem lehetett ellátni, de ez jókedvünknek nem volt akadály. Utunk során elértünk egy pihenőt, ahol gyönyörű sziklacsúcsokra lehetett felmenni, bár a kilátás kísérteties volt: talpunk alatt terült el felhő formájában a mindenség. Egy mukkot sem lehetett látni, akárhogy kerestük. Itt találta meg Torda túránk első geoládáját is.
Folytattuk utunkat meglepetés vendégünkkel együtt, Supival, egy kedves barátommal a 802-es gödöllői cserkészcsapatból. Már nem kellett sokat menni a csúcsig, ahol egy lélegzetelállítóan magas kilátó várt minket. Fel is lépcsőztünk, még a tériszonyos őrstársunk, Kápé is volt ilyen bátor. Gyors fotózkodás után mentünk is tovább, mert a szél nagyon fújt, egyre éhesebbek és fázósabbak lettünk.
Az úticél Nagykovácsi volt. A túrázás innen már gyorsabban ment, csak ebédelni álltunk meg. Lefelé befagyott pocsolyák betörésével, a szélfútta deres fák csodálásával és egymás kergetésével szórakoztunk nagyon jól. Különösen akkor hágott a tetőfokára a hangulat, mikor a túrák Among Us-át, a tollas gyilkosos játékot kezdtük el játszani.
Városba érkezéskor még megkerestünk egy-két geoládát, majd sárosan és megfáradtan buszra szálltunk, és hazautaztunk az Örsre.
A Jegesmedve őrs ezekkel a szavakkal foglalná össze a túránkat:
Folytattuk utunkat meglepetés vendégünkkel együtt, Supival, egy kedves barátommal a 802-es gödöllői cserkészcsapatból. Már nem kellett sokat menni a csúcsig, ahol egy lélegzetelállítóan magas kilátó várt minket. Fel is lépcsőztünk, még a tériszonyos őrstársunk, Kápé is volt ilyen bátor. Gyors fotózkodás után mentünk is tovább, mert a szél nagyon fújt, egyre éhesebbek és fázósabbak lettünk.
Az úticél Nagykovácsi volt. A túrázás innen már gyorsabban ment, csak ebédelni álltunk meg. Lefelé befagyott pocsolyák betörésével, a szélfútta deres fák csodálásával és egymás kergetésével szórakoztunk nagyon jól. Különösen akkor hágott a tetőfokára a hangulat, mikor a túrák Among Us-át, a tollas gyilkosos játékot kezdtük el játszani.
Városba érkezéskor még megkerestünk egy-két geoládát, majd sárosan és megfáradtan buszra szálltunk, és hazautaztunk az Örsre.
A Jegesmedve őrs ezekkel a szavakkal foglalná össze a túránkat:
- sáros
- fura
- zsír
- szép
- váratlan
- szuper
- király
Hát ilyen az élet a Mi őrsünkben!
Jó Munkát!
J(eges)M(edvék)
